Amikor leszakad az ég Barcelonában - Két órát ülsz a városnéző buszban aminek a felső emeletéről vízesésként zúdul le az esővíz, amikor úgy ömlik az égi áldás hogy már jegy sem kell a buszba "meneküléshez..
Szerencsém volt hogy épp a "mozgó esernyőm" szembe jött…
Az átjáró egy új életbe vezetett...új utakon, új ismeretségekkel, csoportokkal a hátam mögött.
Kanyargós utakon
(valahol Svájcban a hegyek között)
Addig csak "álomhelyek" vártak, mindennaposak lettek..néha félelmetesek,
néha érdekesek, néha csendesek, néha zajosak, néha vidámak, néha…
Az emlékezés a találkozás egyik formája. - Most majd szépen lassan mindenkivel újra találkozom akivel az emlékeim között összefutok. Kezdem is szervezni az 'érettségi találkozót....és előkeresem a kis kék bőröndöt a nagy útra.
